Mozdulj Kőbánya!                     ***                     Szociális taxi kőbányaiaknak


Nevezetességek

 

Eseménynaptár

2018.06
  1. H
  2. K
  3. Sz
  4. Cs
  5. P
  6. Szo
  7. V
  1.  
  2.  
  3.  
  4.  
  5. 1
  6. 2
  7. 3
  1. 4
  2. 5
  3. 6
  4. 7
  5. 8
  6. 9
  7. 10
  1. 11
  2. 12
  3. 13
  4. 14
  5. 15
  6. 16
  7. 17
  1. 18
  2. 19
  3. 20
  4. 21
  5. 22
  6. 23
  7. 24
  1. 25
  2. 26
  3. 27
  4. 28
  5. 29
  6. 30
  7.  

Zsinagóga

     

Bátran elmondhatjuk, hogy a főváros izraelita templomai közül a legszebb" - írta Dausz Gyula a kortársak büszkeségével a Cserkesz utcai zsinagógáról 1913-ban. A Kőbánya múltja és jelene című alapvetés szerzője egy hihetetlen ütemben fejlődő városrész egyik legújabb épületéről vélekedett így.



A városegyesítés után gyorsan benépesülő kerület ekkor már kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat, felépült több iskola - köztük a modern polgári -, megalakult a gimnázium. Kőbányának ekkor már volt elöljárósága, szépséges és kellően tágas plébániatemploma, főútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a főváros.


Zsinagógája is volt persze. Egy dísztelen, földszintes ház, amelyet még 1891-ben épített föl a fővárostól kapott Liget utcai telekre a kőbányai neológ hitközség. A közösség azonban egyre erősödött, a századforduló után már kétezernél is több tagot számlált. Az új zsinagóga felépítésére akkor nyílt lehetőség, amikor a hitközség egy örökség révén hozzájutott a 327 négyszögöles telekhez a Román és a Cserkesz utca sarkán. A környék nem volt valami elegáns - nem sokkal korábban még sertéskereskedők tanyáztak ezen a vidéken, néhány méterrel odébb pedig vonatok csattogtak.


De a főváros beleegyezett az ingatlancserébe, így 1907-ben Schöntheil Richárd elkészíthette a terveket. (Róla azt tartja a szakirodalom, hogy a Cserkesz utcai zsinagóga az egyetlen figyelemre méltó alkotása. A közeli Martinovics téren viszont ma is látható saját lakóháza, egy megkapó, szecessziós épület. Schöntheilnek egyébként még A zsidó Budapest című kötetben is csak a születési dátumát lehet fellelni: 1874.)


A tervezett költségek 220365 koronára és 33 fillérre rúgtak, a főváros 30 ezer korona támogatást szavazott meg. Nem csoda, hogy gyakorlatilag egész Kőbánya kénytelen volt a zsebébe nyúlni. A nagy felbuzdulásnak köszönhetően 1910-re el is készült a hófehér, súlyos kupolával koronázott, tornyokkal és rózsaablakokkal díszített, szecessziós stílusú templom és a hozzá csatlakozó hitközségi székház és lakóház.


A külvárosias helynek ráadásul megvolt a maga előnye. "A templomnak monumentális külső hatása a mai környezetben, mikor a templom épületét minden oldalról csak földszintes házak övezik, kellően érvényesül" - állapították meg az építtetők. Hogy ez így is maradjon, és egy emeletes ház esetleges felhúzása ne ronthassa el a pompás látványt, 1911 tavaszán a hitközség rábírta a fővárost: vásárolja meg és alakítsa parkká a főbejárattal szemközt lévő telket.


A közösség néhány évtizeden át annak rendje és módja szerint használta a különleges szépségű épületet. Ragaszkodásukat mi sem mutatja jobban, mint hogy 1920-ban rekordidő alatt állították helyre a kigyulladt és leégett tetőt. 1928-ban népkonyhát hoztak létre, naponta száz szegénynek biztosítottak meleg ételt. A harmincas évekre már ötezernél is több tagot számlált a hitközség.


Nincsenek pontos adatok arról, hányan élték túl közülük a holokausztot. Annyi bizonyos, hogy a hatvanas években már kétszázan sem látogatták a Cserkesz utcai templomot. 1966. október elsején a zsinagóga a hitközség elnéptelenedése miatt megszűnt. Az épületet a Földművelésügyi Minisztérium vásárolta meg, hogy kiállítási csarnokká alakítsa. Később állítólag volt színházterem, majd raktár, végül a Magyar Televízió lerakata. A kilencvenes évek eleje óta egy keresztény közösség használja. Felújították, az Emberbarát Alapítvány még pékséget is üzemeltet az egykori népkonyha helyén.

 

A régi képeken jól látni, hogyan emelkedett ki Schöntheil robusztus zsinagógája a kőbányai kertváros javarészt földszintes épületei közül. Ma viszont inkább csak a Vaspálya utcáról, illetve a magas töltésen elrobogó vonatok ablakából látni. Tagbaszakadt betonházak épültek ugyanis mellé, tíz emeletük mellett szinte eltörpül a díszes templom.


Elég azonban elsétálni a Cserkesz utcára nyíló főbejárathoz, hogy lássuk, nem enyészett el nyom nélkül a száz év előtti akarat. A zsinagógával szemközt lévő telket csodával határos módon mindmáig nem építették be. Megmaradt üresen, ahogy annak idején a templomépítők kérték.

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/6809


2012. február 12., vasárnap 14:28



Vissza