Kőbánya Kalendárium 2018                     ***                     Szenior Ki Mit Tud?                     ***                     Süteménykészítő verseny                     ***                     Korcsolyázz ingyenesen Kőbányán!                     ***                     ORGONA-VESPERÁS


Nevezetességek

 

Eseménynaptár

2018.01
  1. H
  2. K
  3. Sz
  4. Cs
  5. P
  6. Szo
  7. V
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  1. 8
  2. 9
  3. 10
  4. 11
  5. 12
  6. 13
  7. 14
  1. 15
  2. 16
  3. 17
  4. 18
  5. 19
  6. 20
  7. 21
  1. 22
  2. 23
  3. 24
  4. 25
  5. 26
  6. 27
  7. 28
  1. 29
  2. 30
  3. 31
  4.  
  5.  
  6.  
  7.  

Szent László templom

     

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található (Szent László tér). Szines mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban.



 A tervező a franciaországi korai román kori és gótikus stílus jegyeit ötvözte reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien egységessé formálva az épületet. A háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű templom főhomlokzatán egy hatszög szelvényű nagytorony ugrik előre, amelynek földszinti része a főbejárathoz nyitott előcsarnokot alkot. A nagytorony jobb és baloldalán elhelyezett két kápolnán szerényebb kialakítású két kistorony látható.

 

A templom keleties elemeinek színpompáját a vörös márvány, a mintázott téglák, a színes mázas cserépfedés, valamint a pécsi pyrogránit épületdíszek művészi harmoniája biztosítja. A téglákat, amelyekből 500 félét terveztek, a kőbányai Lechner-féle téglagyárban készítették 67 féle variációban. A Wartha Vincével együtt tervezett pyrogránit elemeket pedig a pécsi Zsolnay Porcelángyárban égették. Tehát a mázas cserepek, a tetőgerinc és tornyok alakos díszei, továbbá a Tandor Ottó által tervezett szószék, keresztelő kút és az oltárok mind Zsolnay-féle kerámiák, melyek együttese Európában páratlan értékűvé teszi a templomot. A kereszt ünnepélyes felszentelésére 1897. augusztus 11-én került sor. A templom belső részének az elkészítéséhez Lechnernek még másfél évre lett volna szüksége, a főváros vezetése azonban ezt túl hosszú időnek találta, és megvonta Lechnertől a további megbízást, s felkérte Tandori Ottó műegyetemi tanárt, Steindl Imre tanítványát a templombelső megtervezésére.

 

Az építkezés során a következő művészek és mesterek dolgoztak a templomon: az ornamentális és figurális díszítéseket és az összes majolikát Zsolnay Vilmos, a lakatos-munkákat Jungfer Gyula és Lepter János, a belsőtéri szobrokat Oppenheimer Ignác, a falfestést Scholtz Róber, az üvegfestményeket Róth Miksa, a kőfaragást Hauszmann Sándor, míg a berendezést Marhenke Vilmos készítette. A templomot 1899. április 2-án, húsvét vasárnapján vehették birtokba a hívők. Az épület a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a németek a tornyában kilövőállomást rendeztek be, az oroszok pedig istállót alakítottak ki a templomban. 1957-ben újabb csapásként leégett a huszártorony, mely a tetőzet gerincén, a kereszthajó közepe felett állt.

 

Hosszú, elhúzódó munkálatok után 1991-ben készült el a templom restaurálása. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat. Még a Róth Miksa által tervezett nyolc színes felső ablak is elkészült. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést.


2012. február 12., vasárnap 14:33



Vissza