Nemzeti összetartozás napi megemlékezés

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Feltámadott a Krisztus templomban tartott megemlékezést a Kőbányai Önkormányzat június 6-án. Nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével kezdődött a megemlékezés, majd Balogh Attila plébános szólt az egybegyűltekhez. 

A nemzeti összetartozás napján – június 4-én összegyűlünk emlékezni, együtt gondolkodni magyarságunkról, közösen érezni, büszkén vállalva helyünket, értékeinket, hagyományainkat, magyarságunkat szerte a világban – kezdte beszédét Radványi Gábor alpolgármester.


A nyolcvanas években a proletár nemzetköziség alapjain álló diktatúrában ha egy hazafias érzésű történelemtanár kicsivel többet mondott el diákjainak, esetleg érzéseit is megfogalmazta a trianoni határokon kívül rekedt külföldi állampolgárrá tett 3 és félmillió magyarral kapcsolatban, az elvtársak azonnal rákenték a nacionalizmus, az irredentizmus, sőt akár a legabszurdabb, a „Horthy-fasizmus” bélyegét is. Az elcsatolt nemzetrészek témája tabuvá vált – folytatta az alpolgármester.

Az illegitim hatalom birtokosainak nem sokat számított, hogy Ceausescu Romániájában a magyar területek módszeres elrománosítása és falurombolás folyik. Nem számított, hogy Kárpátalján még akkoriban is hetente vegzálta a KGB azokat a magyar görögkatolikus és református lelkészeket, akik a csodával határos módon túlélték a gulág poklát, és nem féltek titokban magyar nyelvű liturgiát, illetve istentiszteletet tartani elkobozott templomaik temetőjében. A magyar elvtársak nem emeltek szót az elcsatolt magyarokért. 

Radványi Gábor felidézte a 12 évvel ezelőtt történteket: „Ezek az egykori elvtársak ugyanígy viselkedtek a kommunista utódpárt politikusaiként is, amikor 2005-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak 23 millió román bevándorlóval riogatva a tájékozatlan és megtéveszthető szavazókat. A bevándorlókkal kapcsolatos keserű történelmi tapasztalat volt az, amiért hatott a huszonhárommillió román bejövetelét vizionáló propaganda. A mostani bevándorlási hullám azonban nem hasonlítható a 18-ik századihoz. Most nem egy hozzánk alapvetően hasonló keresztény, európai népesség akar bevándorolni a környező területekről, hanem olyan mohamedán gyökerű népesség a Közel-Keletről és Afrikából, akiknek európai asszimilációja a kulturális különbség okán gyakorlatilag lehetetlen. És nincs is ilyen szándékuk. Az öregedő, saját reprodukciójára képtelen Európára leselkedő veszély viszont annál nagyobb. Ahogy Erdély elrománosodása a román anyák termékeny méhének köszönhető, ugyanúgy Európa is elarabosodhat, vagy ölthet etnikailag afrikai arculatot, ha nem vet véget a bevándorlásnak és nem fordítja meg a demográfiai hanyatlást. Ahogy a török terjeszkedés korában, a mai migrációs nyomás idején is kulcsszerep jutott, jut nekünk, magyaroknak. Fontos, hogy legyünk újra egységesek és tántoríthatatlanok – akárcsak őseink, akik másfél évszázadon át kitartóan védték a szétszabdalt frontországot, a hazánkat. Vigyázzunk arra a hazára, amit őseink ránk örökítettek.” – zárta beszédét Radványi Gábor alpolgármester.

A beszédeket követően közösen elénekelték a Szózatot, majd szent mise zárta a nemzeti összetartozás napi megemlékezést.