Szent István emlékezete

Államalapító szent királyunk ünnepén, augusztus 20-án a Körösi Kulturális Központ aulájában rendezték meg az állami ünnep kőbányai megemlékezését, melyen beszédet mondott Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere. 

„A nemzeti ünnep egy olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, egy nép nemzeti összetartozására emlékezik. A legtöbb országnak egy évben csupán egy nemzeti ünnepe van. Nekünk, magyaroknak három is: március 15., október 23. és augusztus 20-a. Két dicső, de végül vesztes forradalom mellett ez az a nap, amikor semmilyen gyász vagy keserűség nem árnyékolja be az ünnepet. Szent István királyunk napja fő védőszentünknek, s egyben az államalapításunknak is ünnepe. István 1083. augusztus 20-i szentté avatásától kezdve egész történelmünket végigkíséri szent királyunk emlékezete.”- kezdte beszédét a városvezető.


A nemzeti ünnep 1938-as törvénybe iktatásánál is erősebbnek bizonyultak a sok évszázados gyökerek: a kommunista hatalom sem merte kitörölni augusztus 20-át, csak átírta a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének. Magyarország, 1991-ben kaphatta vissza ezt a napot.  Augusztus 20-a bizonyítja, hogy egy alapjaiban egyházi, keresztény ünnep nagyon is alkalmas a nemzeti egység kifejezésére.
 „ Ez a kötelék az, amely nélkül nem jutunk túl a következő évezreden. Sőt, még az elkövetkező évtizedeken át sem.  Az utóbbi években egy egyre növekvő fenyegetéssel vagyunk kénytelenek ismét együtt élni. Napról napra, szinte észrevétlenül költözött be a félelem az életünkbe: mi lesz velünk, a gyermekeinkkel, az unokáinkkal? Megmarad-e Szent István népe, a keresztény alapokra felépített Európa, a humanizmus, a szabadság, a függetlenség értéke? Vajon hiábavalóvá lesz-e a gyarapodó Magyarország felépítése, szüleink, nagyszüleink nemzedékének áldozatvállalása, az ’56-os és a ’48-as szabadságharcosok véráldozata? Békében és biztonságban élhetnek-e majd az utánunk következő generációk a saját országukban?  Az országunk biztonságát fenyegető külső veszélyekkel szemben minden erőnikkel védekezünk. Azt gondolom, hogy ennél a kérdésnél ma aligha van fontosabb.” – folytatta Kovács Róbert polgármester.

„ Engedjék meg végül, hogy Kőbánya Szent István napi ünnepén, nagy királyunk számos intelme közül, kiválasszak egyet, amiben – reményeim szerint – mindannyian egyetértünk. Országunkat nagyobbítani, Magyarországot gyarapítani, nekünk Kőbányát gazdagítani ez most és mindenkor a feladatunk.  Évről-évre többre, előbbre jutni, egyről a kettőre növekedni, a gyermekeinket felnevelni, a jövőhöz reményt adni, amit elértünk megvédeni a feladatunk, nem pedig folyton visszahúzni, fanyalogni, mások kedvét a munkától elvenni. A másoknak való megfelelési kényszer, a cselekvést megbénító kishitűség és szolgalelkűség helyett, bátorságra, önbecsülésre, a saját igazunkban való hitre, és az igazunkért való kiállásra van szükség. Előre menni, mindig csak előre, sosem fordulni hátra, nem engedni, hogy bárki visszaforgassa az idő kerekét.” – zárta beszédét Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

A beszédet követően a Pódium Színház zenés műsorral idézte fel Szent István életét. Az augusztus 20-ai ünnepi szent misén megáldott újkenyeret Kovács Róbert polgármester szegte meg, majd az ünnepségen megjelentek közösen fogyasztották el az új búzából sült kenyeret. Az ünnepségen részt vett Dr. György István kormánymegbízott, Dr. Pap Sándor, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, Agócs Zsolt, Dr. Mátrai Gábor, Gál Judit és Varga István önkormányzati képviselők.