Szent László országa                     ***                     Közmeghallgatás                     ***                     ORGONA-VESPERÁS


Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapon

     

A Kőbányai Önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, november 4-én a Silye Sámuel és társai emlékére állított emlékműnél tartott megemlékezést. Beszédet Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere mondott. 



„Több visszaemlékezés szerint november 3-a volt az első igazán békés nap a forradalom kezdete, október 23-a óta. Az üzletek ismét kinyitottak. Az élelmiszerboltok előtt hosszú sorok kígyóztak; az emberek nyugodtan, békésen vártak sorukra. A legkeresettebb cikk a friss pékáru volt. Néhány üzemben és hivatalban már dolgoztak is. Megkezdték az utcai barikádok lebontását, a felszaggatott villamossínek és a leszakadt vezetékek kijavítását. Délre a nap is kisütött. A bágyadt őszi napfény sokakat csalt az utcára – nézelődni, bámészkodni, beszélgetni. Általános volt a remény: Magyarországon új élet kezdődik, amely mindazt megvalósítja, amit a diákok pontokba, az újjáalakult pártok programokba, a Nagy Imre vezette kormány pedig nyilatkozatokba foglalt.” – kezdte beszédét a városvezető.

„A másnap, november 4-e azonban minderre rácáfolt. A hajnali órákban irtózatos dübörgésre ébredt a város. Szovjet harckocsik százai zúdultak az alvó Budapestre. Kőbányán az első összecsapás 4-én kora délután, a Zalka Máté téren kezdődött. A Bihari utca irányából jött két T34-es harckocsi. Amikor a szabadságharcosok közelébe értek, Kovács József kiadta a lőparancsot. A Mázsa tér felé fordított löveg első lövése egy háztartási bolt redőnyébe csapódott. A második viszont oldalról, a torony és a lánctalp közötti részen eltalálta a harckocsit, amely azonnal megállni kényszerült. Az Éleskanyarhoz szürkületkor érkezett négy szovjet harckocsi a Maglódi út felől. Felhúzódtak a miskolci vasútvonal töltésére, de még 15 méterről sem vették észre a szabadságharcosok lövegeit. Azokat a lövegeket, amelyeket még előző nap állítottak fel Silye Sámuel parancsnoksága alatt. A kőbányai forradalmárok legkitartóbb ellenállása az Éleskanyarnál folyt, valószínűleg november 8-án lőtték ki az utolsó ép lövegüket is. A sorkatonák – köztük a később 1959-ben kivégzett Silye Sámuel is visszamentek óhegyi körletükbe.” - idézte fel Kovács Róbert a kőbányai eseményeket.

Kovács Róbert polgármester beszédét azzal zárta, hogy: „Még ma is köztünk élnek, akik ellenforradalomként tekintenek a 61 évvel ezelőtti eseményekre. Orbán Éva Igazságot 56-nak című kötetében Pongrátz Gergely a Corvin köz parancsnoka arra a kérdésre, hogy: „Mit üzenne a jövő ifjúságának, miben volt ’56 nagy erénye? így válaszolt: „A hazaszeretetben. Ez nem nacionalizmus. Sokan próbálják kicsavarni, szélsőjobboldali fasiszta jelleget adni neki. Hogy valaki hazafi, az nem jelenti azt, hogy soviniszta. Én azt szeretném üzenni a jövő ifjúságának, hogy ezt a hazafiságot ne veszítsék el.

Az amerikaiak alapokmányban mondják ki: Amerika az amerikaiaké. Magyarországon ha valaki azt meri mondani, hogy Magyarország a magyaroké, azonnal szélsőjobboldalinak, fasisztának bélyegzik azok, akiknek ez az érdekük. A kérdés az, hogy miért szabad minden más nemzetnek hangoztatni a hazafiságát kivéve a magyarnak? Pongrátz Gergely szavait 1996-ban rögzítette Orbán Éva, de az akkori gondolatok ma is fájóan igazak.”

A beszédet követően a Pódium Színház művészeinek előadása következett, majd Kovács Róbert polgármester, dr. Pap Sándor, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek helyezték el az önkormányzat koszorúját, majd a pártok képviselői következtek.


A Fővárosi Kormányhivatal X. kerületi Hivatalának koszorúját dr. György István kormánymegbízott és Nagy István hivatalvezető-helyettes helyezték el. A megemlékezés virágaival és mécseseivel a nemzetiségi önkormányzatok és kőbánya polgárai is lerótták kegyeletüket. 



2017. november 07., kedd 08:16





Vissza