Farsang görög módra

Idén először óhazájuk hagyományait felelevenítő karneváli mulatsággal ünnepelték a kőbányai görögök a farsangot, ami náluk a 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A farsangi mulatság az utolsó alkalom, amikor még ehetnek húst, ilyenkor aztán oregánóval fűszerezett kolbász és rablóhús illata tölti be a környéket, amit tzatziki salátával és pitával fogyasztanak.

A görög farsang gyökerei az ókori boristen, Dionüszosz ünnepléséig nyúlik vissza, ami meg is látszik rajta. A farsangi mulatságok egyik fő jellemzője Görögországban a szabadosság, a jelmezviselés és a jelmezekben előadott jelenetek, amelyek az egykori termékenységi szertartások emlékeit őrzik. Az utolsó napon, a Tiszta Hétfőn a gyermekek papírsasokat eregetnek, ami a szabadság szimbóluma.

Kőbányán is e hagyományok jegyében ünnepeltek az itteni görögök. A gyerekek beöltöztek télűző maskarákba, meggyújtották a Tangala nevű máglyát, amelyen kiszebábút égettek, valamint jelképesen elégették azokat a papírlapokat is, amelyekre azokat a rossz dolgokat írták fel, melyektől meg kívánnak szabadulni. E módszerrel tehát a télűzéssel együtt praktikusan a rossz dolgokat is elűzték életükből, ami követendő eljárás lehet mindannyiunk számára.