Bűnmegelőzési mintaprojekt indul Kőbányán
Építészeti eszközökkel és megoldásokkal segíti a bűnmegelőzést az a mintaprojekt, amelyet a 10. kerületben, a Kolozsvári-Ónodi utca sarkán található területen valósítanak meg.
A „Legyen TERED” elnevezésű, augusztus 31-én záruló program a Kőbányai Önkormányzat és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) együttműködésével, valamint számos szervezet közreműködésével valósul meg.
D. Kovács Róbert Antal polgármester köszöntőjében emlékeztetett, hogy a városrészről a közvélekedésben rosszabb kép él, mint ami valójában jellemzi ezt a feltörekvő, folyamatosan megújuló kerületet, s ez igaz a közbiztonságára is. Kiemelte: örömmel fogadták a kezdeményezést, amely a bűnmegelőzést építészeti eszközökkel, megoldásokkal kívánja segíteni, ugyanakkor – folytatta -, ha nem is ezzel a tudatossággal, de valójában ezt szolgálja az is, amikor elbontanak egy-egy épületet, vagy átépítenek egy területet, hogy helyette parkosított, kamerákkal felszerelt, jól megvilágított tér jöjjön létre.
Ilyen történt a Liget térrel, amely éjjel-nappal biztonságos pontjává vált a városnak – említett példát. A projekt azért is fontos, mert az önkormányzat is tanulhat belőle – mutatott rá -, így a jövőbeni megoldásoknál törekedhetnek arra, hogy a városfejlesztésben ezek az elvek is megjelenjenek. A városrész vezetője szerint már a szabályozásokkor érdemes figyelembe venni a bűnmegelőzés szempontját is. Kitért arra is, hogy a kerület számos erőfeszítést tesz Kőbánya biztonságáért, szoros az együttműködés több szervezettel, a rendőrséggel, de a kamerarendszerek telepítése is ezt szolgálja. D. Kovács Róbert Antal hangsúlyozta azt is, hogy a projekt lehetővé teszi a téma társadalmasítását, hiszen a civil szervezetek bevonása mellett a diákok is cselekvő szereplővé váltak, illetve az érintett terület lakosai is aktívan részt vettek.
A kőbányai projekt nagy jelentőségű az NBT életében – mondta Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke -, mert új és fontos nyitánya a Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel programnak. Felidézte: a NBT 2011-es létrehozása korszakhatár volt, majd pedig a 2013-ban 10 évre szóló Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia megalkotása. A tanács és a bűnmegelőzés feladata, hogy a tudományos élet eredményeinek felhasználásával a legjobb megelőzési módszereket válassza ki és segítse azok működését, illetve javaslattétel a kormány számára a kriminálpolitikai célok megvalósítására – emlékeztetett. A startégiának és a bűnmegelőzésben közreműködők együttműködésének köszönhetően jelentős eredményeket ért el – számolt be az elnök, hozzátéve: számtalan módszert indítottak, egyebek mellett élmény- és színházpedagógiait, és minden területen az összefogásra helyezték a hangsúlyt.
A program elnevezése azért is szerencsés – fejtette ki -, mert a közösségi élet színterének, a valóságos, fizikai térnek a minősége, kulturáltsága összefügg a közbiztonsággal, a közrenddel.
„Ahol ezt felismerték, a település megítéltsége és az ott élők szubjektív biztonságérzete jelentősen javult.”
Az NBT elnöke hangsúlyozta azt is, hogy Kőbányán hihetetlen összefogás valósult meg, s különösen jelentős, hogy ebbe a fiatalok is bekapcsolódtak.
Molnár István Jenő, az NBT főosztályvezető-helyettese a projekt szakmai bemutatásakor arra emlékeztetett, hogy az építészeti bűnmegelőzés - akkor még jobbára ismeretlen - módszerét a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia említette először, s mára a Lechner Tudásközpont közreműködésével elkészült az a kiadvány, amely összefoglalja a szakterület eredményeit, legfontosabb alapelveit.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a stratégia végrehajtóinak legfőbb célja, hogy minél több hasonló projektet indítson el, jelenjenek meg a képzésekben, például az építészekében azért, hogy ezek az elvek a szabályozásokban, a tervezésekben szerepet kapjanak. Mint elmondta, a módszer lényege, hogy az épített környezetet megpróbálja úgy ki-, illetve átalakítani, hogy az elsősorban a biztonságérzetet javítsa.
Az építészeti bűnmegelőzés bizonyos részeiben – például kerítések, fák, bokrok magasságának a meghatározásával – konkrét bűncselekmények megakadályozását is elősegítheti, ugyanakkor a legfontosabb hatása, hogy az ott élők sokkal biztonságosabban érzik magukat, emellett bennük is kialakul a tulajdonosi felelősségérzet. A módszer kialakulásának történeti áttekintése során egyebek mellett a közösségek megszólításának és bevonásának vagy a terület gondozottságát fontosságát emelte ki. Hozzátette: a 2000-es évek elején újabb alapelvek jelentek meg. Molnár István Jenő beszámolt arról is, hogy pilot projekt indult Törökbálinton is, Safe City (www.safecity.hu) néven.
A „Legyen TERED” program részleteit ismertetve elmondta, hogy a fiatalok bevonásának nagyon fontos célja a szemlélet átadása. A Kőbányai Szent László Gimnázium diákjai ötletekkel járultak hozzá a megvalósításhoz, így például szabadtéri kondieszközöket, ivóvizet vagy fedett padot kértek, de olyan mobil falfelületet is javasoltak, amely kiállításokra alkalmas.
Hasonlóan sikeres volt a lakókkal való együttgondolkodás is – tette hozzá a tanács főosztályvezető-helyettese. A kérdőívekre érkezett válaszok igazolták a fejlesztés szükségességét, az igények között kiemelten fontos volt a közvilágítás kérdése, de kiderült az is, hogy sokan tennének környezetük tisztábbá, szebbé válásáért.
A program és a módszer fő célja, hogy közösen olyan közteret alakítsunk ki, amely az építészeti bűnmegelőzés szempontjainak is megfelel, de urbanista szemmel is megfelelő – összegezte Molnár István Jenő.
A projektnyitó rendezvényen képviseltették magukat a diákok is, akik fontosnak nevezték, hogy „lehetőséget kaptak a beleszólásba”.
Szedlacsekné Bürszem Gréta építészmérnök, vezető tanácsadó egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a térnek is folyamatosan meg kell majd újulnia, Gyetvai Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság 10. kerületi rendőrkapitányságának vezetője pedig úgy vélte, hogy a most tapasztalt érdeklődés alapján több hasonló kezdeményezést is érdemes elindítani.
A helyszínválasztással kapcsolatban Radványi Gábor alpolgármester beszélt az Orientnek. Mint elmondta, a Kolozsvári és az Ónodi utca találkozásánál lévő kis park mellett egy 84 lakásos épület található, az Ónodi utcában régebbi házak vannak, az utcával szemben pedig a Kőbánya-Felső vasútállomás áll. Mivel sűrűn lakott területről van szó, és kevés az olyan zöld felület, ahol az élők, itt dolgozók közösségi területhez juthatnának, a leromlott állapotú park ideálisan megfelelt a pályázati feltételeknek – emelte ki.
A területet az önkormányzatban 13 éve képviselő Radványi Gábor felidézte, hogy korábban kiskocsma, pecsenye- és lángossütők vegyes birodalma volt ez, az vele járó „következményekkel”, most pedig, a zárható, bekamerázott új felülettel olyan újabb színes „folt” jön létre Kőbányán, ahol tényleg jobb élni, és ahol a lakóknak is, diákoknak is lesz terük. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy nagyon sok diák érkezik vasúton, elsősorban a Szent László Gimnáziumba, s ilyenkor az Ónodi utcát használják. A most kialakuló tér alkalmas lesz arra, hogy ha egy kis szabad idejük van, minőségi környezetben tudják eltölteni az iskola közelében.
A park több mint 1 500 négyzetméter, s nem építenek rá kőépületet vagy nagy falat, és kis, átlátható kerítés veszi majd körbe. Radványi Gábor kiemelte a folyamatos karbantartás fontosságát is, hiszen „nem elég fölépíteni és átadni, de működtetni is kell, ebben pedig szükség lesz azokra a szervezetekre, akik egyműködési partnerek lettek, például a közterületfelügyeletre vagy a rendőrségre”.
A tervek szerint márciusban mind a tervező, mind a kivitelező személyét kiválasztják, ezt követően pedig megindulhat a fejlesztés.
A bűnmegelőzési projektre a Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítvány pályázott az NBT-hez, és 8 millió forintot nyert el, melyhez az önkormányzat további 8 millió forintot tett hozzá.
A szerdai projektnyitón együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a csatlakozó szervezetek, többek között a KŐKERT, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, a Centrum Televízió, a Kőbányai Közterületfelügyelet vagy a Fecske Egyesület.
Forrás: OrientPress