Ütő Endre háromszéki székely család sarja, született: 1937. június 2-án Budapesten, Kőbányán nevelkedett a Pongrácz telepen, erős unitárius és demokrata-plebejus szellemben. Kőbányai éveiről így vall:

„A flaszterkoptató, kőbányai vagányként megélt gyermek- és ifjú évek a plebejusszellemet, a sportszerűséget mélyítették el bennem. A Szent László Gimnázium nagyszerű tanárai és az otthonról hozott szellemi batyu az átlagosnál nagyobb tisztánlátást és szellemi szabadságot nyújtottak.”

Érettségi után felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadémia Ének Tanszakára, majd 1964-től a római Accademia di Santa Cecilián tanult tovább. 1963 és 96 között az Operaház magánénekeseként az operairodalom legszebb basszus szerepeit énekelte Gounod-tól Pucciniig. 1996-2001 között igazgatta az Operaházat. Igazgatói tevékenységének köszönhető, hogy az Operaház teljes énekegyüttese megkapta a Bartók-díjat. Híres operarendezései többek között Mozart: Figaro házassága, Don Giovanni, Erkel: Bánk bán, Verdi: Trubadúr, Kodály: Háry János.

Nyitott a képzőművészet felé is, 1983-ban vett a kezébe először vésőt, majd 1984 nyarán agyagot. 1998-ben megnyitotta Lovasberényben a Lenke Galériát, és több egyéni és csoportos kiállításon is részt vett.

1996-ban művészi pályája, hírneve és mindig vallott kőbányai volta tette érdemessé arra, hogy Kőbánya Díszpolgára kitüntetést kapott.

Ütő Endre részére kiemelkedő művészi tevékenysége, operaigazgatói pályafutása, valamint magas szintű képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 158/2015. (IV. 16.) KÖKT határozatával Szent László-díj elismerést adományozott.