A Népliget egyik része a Centenáriumi park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján (1973) hoztak létre. A Népligetben van a Planetárium is, melynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat, és pop- vagy klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat is tartanak.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek beültetni a poros területet. 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt egy homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, és ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.

A Mutatványosok tere volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt a Kemény Bábszínház; itt volt Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, "A Kárpátoktól az Adriáig" szlogennel.

A Tanácsköztársaság idején a parkban játszótereket alakítottak ki. Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.

1930-1935 között a Népligetet újraformálták. A parképítés mellett a MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait.

A Népliget 1942-ben érte el mai méretét. A II. világháborút követő államosítások idején a mutatványos bódékat egyik napról a másikra megsemmisítették. A Mutatványos tér, az óriáskerék és a hullámvasút hűlt helyét ma mindössze emléktábla jelzi.

A Planetárium 1977-ben nyílt meg. A Népligetben