2.6.1.  A testületi döntéselőkészítés rendje

A Képviselő-testület és bizottságai feladat- és hatáskörüknek megfelelően éves munkaterv alapján működnek. Az adott évi munkatervet az előző év utolsó ülésén fogadják el a testületek. A munkaterv keretjelleggel tartalmazza az adott évben megvitatandó témákat, vizsgálandó területeket a határidő és felelősök meghatározásával. A munkaterv előkészítése a jegyző, előterjesztése a polgármester feladata.

A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések időpontját, a tárgyalandó előterjesztések címét és előterjesztőjét, a szakmai felelős megjelölését, az előterjesztést a feladatkörében tárgyaló bizottság megnevezését, valamint a közmeghallgatás időpontját.

Az elfogadott munkatervek alapján a Polgármesteri Hivatal munkatársai az Önkormányzat vezetésével egyeztetetten előkészítik az adott ülésnapon tárgyalandó előterjesztéseket. A képviselő-testületi ülés napirendjére készült előterjesztés összefoglalja a napirendi pont tárgyalásához szükséges információkat, továbbá szükség szerint javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalása lezárásának módjára, illetve a meghozandó döntésre.

A döntési javaslat a tartalma szerint rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára irányul.

Az előterjesztés melléklete tartalmazza a megalkotásra javasolt rendelet, illetve a meghozatalra javasolt határozat tervezetét.

A kötelező egyeztetési, illetve véleményezési eljárás lefolytatásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik.

A jegyző megvizsgálja az előterjesztés törvényességét, valamint a formai és tartalmi követelményeknek való megfelelését. Az előterjesztés megfelelőségét a jegyző a törvényességi ellenjegyzésével igazolja.

Előterjesztést polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő és jegyző nyújthat be. Az előterjesztést papír alapon, aláírva, vagy elektronikusan, elektronikus aláírással ellátva kell benyújtani a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egységéhez legkésőbb az előterjesztést elsőként tárgyaló bizottság ülését megelőző harmadik napon. A testület által tárgyalandó előterjesztések összessége adja az adott ülésnap meghívóját, amely tartalmazza továbbá az adott testület megnevezését, a rendes vagy rendkívüli ülés tényét, az ülésnapot, a kezdési időpontot, valamint az ülés helyszínét.

Az előterjesztést a tartalma alapján a feladatkörében érintett bizottság a napirendjére tűzi és megtárgyalja. A bizottság dönt az előterjesztés elfogadásáról, illetve támogatásáról, amennyiben a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Az adott ülésen megtárgyalandó ügyeket és azok sorrendjét napirend határozza meg. A testületi ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot a meghívóban szereplő napirendtervezet alapján. A napirend elfogadásáról az ülés elején minősített többséggel a testület dönt.

2.6.2.  A Képviselő-testület döntéseiben való állampolgári közreműködés módja

A polgármester a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 45. §-ában foglaltak alapján az előterjesztés benyújtása előtt társadalmi egyeztetésre bocsátja a kerületi polgárok széles körét érintő rendelettervezetet.

Az SZMSZ azt is meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyeket nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani, ezek a fizetési kötelezettségről, a támogatásról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, valamint a szervezet, illetve intézmény alapításáról szóló rendelettervezetek.

A társadalmi egyeztetés a rendelettervezetnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételével történik, a honlapon biztosítva a polgárok számára az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét. Az SZMSZ rögzíti azt is, hogy a rendelettervezetet az egyeztetési eljárás lefolytatását követően úgy kell közzétenni a honlapon, hogy annak véleményezésére legalább öt munkanap álljon rendelkezésre.

Archívum

A fentieken túl a Kőbányai Önkormányzat folyamatos egyeztetési eljárást folytat le a készülő kerületi szabályozási tervek vonatkozásában és erről a lakosságot, az érdekképviseleti, civil- és gazdálkodó szervezeteket, vallási közösségeket, valamint környezetvédelmi egyesületeket az előző bekezdésben jelzett helyen tájékoztatja.

2.6.3.  A Képviselő-testület döntéshozatalának eljárási szabályai

A testületek döntéshozatalának elengedhetetlen feltétele a határozatképesség, amelyet az ülések elején az ülés elnöke számszerűen állapít meg, képviselő-testületi ülés esetén a jelenlévő testületi tagok (képviselők), bizottságok esetén a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok száma és a szavazatszámláló gépbe történő belépésük alapján. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A képviselő-testület határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az elnök az ülést félbeszakítja, és megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása két órán belül nem lehetséges, az elnök az ülést változatlan napirenddel 8 napon belüli időpontra újra összehívja.

A Képviselő-testület és bizottságai a hatáskörükbe tartozó, az ülésen eldöntendő kérdésekről szavazás útján döntenek. Az SZMSZ 2. számú melléklete határozza meg az egyes bizottságok átruházott hatásköreit.

A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazatszámláló gép nem alkalmazható, a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálását a jegyző végzi. Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely önkormányzati képviselő kérésére egy alkalommal meg lehet ismételni.

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén, – amelyre a döntés végrehajtásáig (folyamatos joghatás kiváltása esetén annak fennállásáig), de legfeljebb a döntéshozataltól számított egy évig lehet hivatkozni – a Képviselő-testület döntése érvénytelen. A döntés érvénytelenségét a Képviselő-testület állapítja meg, és szükség esetén az ügy érdemében új döntést hoz.

Az előterjesztés érdemében hozott döntés formája rendelet megalkotására irányuló döntési javaslat esetén rendelet, határozat meghozatalára irányuló döntési javaslat esetén határozat, tájékoztató tudomásul vételére irányuló döntési javaslat esetén jegyzőkönyvben rögzített döntés. A nem az ügy érdemében hozott döntést – ideértve az eljárási kérdésben, az ügyrendi javaslatról, valamint a módosító javaslatról hozott döntést – a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az előterjesztés vitájának lezárását követően – ha van olyan módosító javaslat, amelyről szavazni kell – az elnök először az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot bocsátja szavazásra.  Ha több módosító javaslat a rendelettervezet, illetve a határozattervezet ugyanazon rendelkezésének megváltoztatására vagy az előterjesztés egymással ellentétben álló határozattervezettel történő kiegészítésére irányul, a szavazás sorrendje a következő:

a)   az adott rendelkezés elhagyását javasoló,

b)   a tartalmilag több módosítást magában foglaló,

ha az a) és b) pont nem alkalmazható, a korábban benyújtott módosító javaslat.

A módosító javaslatokról történő szavazást követően a döntési javaslat szerint a Képviselő-testület érdemi döntést hoz. Ugyanazon képviselő-testületi ülésen ugyanabban a kérdésben ismételt szavazás egy alkalommal, jelentős új körülmény felmerülése, továbbá eljárási szabálysértés vagy technikai hiba esetében rendelhető el. Az ismételt szavazást eljárási szabálysértés, valamint technikai hiba esetén a polgármester, jelentős új körülmény felmerülése esetén a Képviselő-testület rendeli el. Új körülmény felmerülése esetében az ismételt szavazás elrendelését követően az elnök a vitát újra megnyitja.

A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, a minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges a magasabb szintű jogszabályban (Mötv. és más törvény) és helyi rendeletben (SZMSZ) meghatározott ügyek eldöntéséhez. Ilyenek például az önkormányzati képviselő kizárása, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, a) a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, a gazdasági társaság alapítása, átszervezése vagy megszüntetése, a hatáskör átruházása, továbbá minősített többség szükséges bizonyos eljárásrendi esetekben, például a törvényben meghatározott zárt ülés elrendelése, a napirendi pontnak a napirendi javaslatra történő felvétele és levétele, a napirendnek a meghívóban kiküldött napirendi javaslattól eltérő elfogadása, illetve a napirend módosítása, a minősített többséget igénylő határozattervezethez és a rendelettervezethez benyújtott, valamint a szóbeli módosító javaslat elfogadása,  a vita lezárása, valamint az ismételt szavazás elrendelése tárgyában hozott döntés.

A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá a szavazás megkezdése előtt erre irányuló polgármesteri/alpolgár-mesteri/képviselői indítvány alapján minősített többséggel meghozott testületi döntés alapján. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek, aki megállapítja a szavazás eredményét. Az eredményt tartalmazó szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el, ha a napirendi pont tárgyalása törvény alapján kötelezően elrendelendő zárt ülésen történik. A titkos szavazás lebonyolítására a testület a jelen lévő képviselők közül az elnök javaslatára egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás elkülönített helyiségben, hitelesített szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét. A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a szavazás helyét, valamint a kezdetének és a lezárásának az időpontját, a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak a nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, valamint a szavazás eredményét.

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke, tagjai és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel. A titkos szavazás eredményének ismertetését követően a szavazatszámláló bizottság a jegyző közreműködésével gondoskodik a szavazólapok megsemmisítéséről.

2.6.4.  A Képviselő-testület és bizottságai üléseinek helye

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal I. emeleti tanácsterme (1102 Budapest, Szent László tér 29. I. emelet 115.)

Az évenkénti közmeghallgatás helyszíne a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (1105 Budapest, Szent László tér 7-14.) 1. számú tanácstermében.

A testületek ettől eltérően kihelyezett ülést is tarthatnak, amelynek helyszínét a meghívó tartalmazza.

2.6.5.  A Képviselő-testület és bizottságai üléseinek időpontja, nyilvánossága, üléseinek jegyzőkönyvei

A képviselő-testületi ülések nyilvánosak, valamint nyomon követhetőek az Önkormányzat honlapján, ahol vissza is nézhetőek. Ez alól kivétel a zárt ülés, mert zárt ülés esetén csak a jogszabályban meghatározott személyek tartózkodhatnak az ülésteremben.

Az Önkormányzat honlapján közzétételre kerül a Képviselő-testület és a bizottság ülésének időpontja, helyszíne és a napirendi javaslat, a nyilvános ülés keretében tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt.

Fő szabály szerint a tárgyalandó előterjesztés legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik, illetve a képviselő-testületi ülést megelőző hatodik napon kerül közzétételre. Ez a nap, a testületi ülések hetét megelőző péntek. E szabály alól kivételt képez a különös eljárásrend szerint beterjesztett előterjesztés, ott ez az időpont rövidebb is lehet. Ha a beterjesztési határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Hivatalban a munka szünetel, a határidő a megelőző utolsó munkanapon jár le.

Rendkívüli ülés összehívása esetén a tárgyalandó előterjesztés legkésőbb 24 órával az ülést megelőzően kerül közzétételre.

2.6.6.  A Képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontjai

2.6.7.  A Képviselő-testület és bizottságai ülései látogathatóságának rendje

A Képviselő-testület naptári évenként két ülésszakot tart január 1-jétől június 30-áig és augusztus 1-jétől december 30-áig.

Az ülésszak tartama alatt a Képviselő-testület minden hónap harmadik csütörtökén rendes ülést tart az Önkormányzat székhelyén lévő képviselő-testületi ülésteremben. (Lásd 8/4. pontot.)

A bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülés hetében kedden és szerdán kerül sor az alábbiak szerint:

A képviselő-testület nyilvános ülése az adott ülésnapon nyomon követhető az Önkormányzat honlapján, majd ezt követően visszanézhető. Az ülésen való személyes részvételi szándékot előre nem szükséges jelezni, kivételt képez e szabály alól a felszólalási szándékkal érkező résztvevő. Lehetőség van arra, hogy az ülésen megjelentek a tárgyalt napirendi ponthoz felszólalási jegyzet töltsenek ki, amelyet a helyszínen a Hivatal jelen lévő munkatársától kell igényelni. A felszólalási jegyet kitöltőnek a levezető elnök háromperces felszólalást engedélyez.

2.6.8.  A Képviselő-testület és bizottságai üléseinek napirendje

Az érintett testület napirendje elérhető a 2.6.5. pontban az „Adott évi ülések” link alatt a kiválasztott időpont „Meghívó” linkjére kattintva.

2.6.9.  A Képviselő-testület és bizottságai döntéseinek felsorolása

Az érintett testület napirendje elérhető a 2.6.5. pontban az „Adott évi ülések” link alatt a kiválasztott időpont „Jegyzőkönyv” linkjére kattintva.