Kőbányán nevelkedtem, itt éltem majdnem 28 évig, és ma is ide járok vissza a szülői házba. Hálás vagyok, hogy a Pataky téri Ének-Zene Tagozatos Általános Iskolában tanulhattam, ahol tanáraink magas követelményeket állítottak elénk. Nagyszerű énektanárunk volt: Andrássy Erzsébet, akinek a vezetésével az osztályunk a legjobbak közé került az Éneklő Rajok országos versenyén. De ennél is fontosabb, hogy szerettünk énekelni. A kőbányai zeneiskolában kezdtem meg zongoratanulmányaimat, itt játszottam az első koncerteken, itt voltak az első versenyszerepléseim, és itt készített fel a zeneművészeti szakközépiskolai felvételire csodálatos tanárom, Stojanovits Katalin. A zenei pályán való elindulásomat Kőbányának köszönhetem. Zenetörténészként, tanárként, hangversenyek, összművészeti programok szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként egész életemben arra törekedtem, hogy minél többet adjak tovább másoknak abból a szeretetből és lelkesedésből, amit a zenei és általában a művészeti alkotások iránt érzek. Mert én is azt vallom, amit Kodály: „A zenének civilizációteremtő küldetése van: hozzájárul egy esztétikailag és erkölcsileg magasabbrendű világ felépítéséhez.” Sokszor idézem a kiváló tudóst, Freund Tamás neurobiológust, aki ezt mondta: „Nemcsak mindennapos testnevelés kell, hanem mindennapos katarzis is.” Remélem, még az én életemben valóra válik ez a kívánság, és az általános és középiskolákban a diákok mindennap megmerítkezhetnek a művészeti alkotásokban, és feloldódhatnak, szárnyalhatnak valamilyen aktív művészeti tevékenységet folytatva. Így válunk teljesebbé, így gazdagodik a belső világunk, és mindez hozzájárul ahhoz, hogy magasabbra tudjunk lépkedni azon a bizonyos létrán, ahogyan Weöres Sándor írja: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

TANULMÁNYOK:
1968-1976 • Pataky tér 1. sz. Zenei Általános Iskola (mai Kőbányai Szent László Általános Iskola)
1976–1980 • Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola – zongora szak
1980–1983 • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézet – zongora szak –zongoratanár
1984–1989 • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – zenetudományi szak – zeneirodalomismeret tanár
1996–1997 • ELTE Bölcsészettudományi Kar – felsőfokú kulturális menedzserképző tanfolyam
2002 • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – zenetudományi szak – muzikológus

KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK ÉS KUTATÓUTAK:
1982 • Párizs (Saint-Germain-en-Laye), zongora mesterkurzus, Yvonne Lefébure
1992 • Párizs – Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása
1998 • Oxford és London – egyházzenei tanulmányút Dobszay László vezetésével
2005 • Dublin – angol nyelvtanfolyam
2007 • London – Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása
2009 • Párizs – Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása
2011 • Párizs – Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása

TANÁRI TOVÁBBKÉPZÉSEK:
1997 • A számítógép alkalmazása a pedagógiai munkában – Bánki Donát Műszaki Főiskola
1998 • Az internet nyújtotta lehetőségek felhasználása az oktatásban – Bánki Donát Műszaki Főiskola Bevezetés az angol zenei szaknyelvbe – Fővárosi Pedagógiai Intézet
2003 • Angol zenei szaknyelvi tanfolyam (haladó szint) – Fővárosi Pedagógiai Intézet
2010 • Rögtönzés a zenei előadásban és pedagógiában – Kodolányi János Főiskola

NYELVVIZSGÁK:
1991 • francia középfok („C”)
2007 • angol középfok („C”)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT:
2013 • PhD védés – Budapest, doktori oklevél átvétele: 2014 Disszertáció címe: Lajtha László színpadi művei

TÁRSASÁGI TAGSÁG:
2014-től • Magyar Művészeti Akadémia – Művészetelméleti Tagozat, levelező tag, 2017-től rendes tag
2010-től • Magyar Zenei Tanács – elnökségi tag
ISME (International Society for Music Education) – egyéni tag
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – alapító tag
Lajtha László Alapítvány – a Kuratórium tagja
Zenetanárok Társasága – választmányi tag
Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezete – elnök, majd elnökségi tag

KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK:
2002 • Lajtha László-díj
2005 • Zugló Közművelődéséért Díj
2012 • Szabolcsi Bence-díj
2013 • Magyar Érdemrend Lovagkeresztje – Polgári Tagozat

MŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJ:
2009 • NKA alkotói támogatás

MUNKAHELYEK:
1983-1984 • Interkoncert Zenei Versenyek és Fesztiválok Irodája – francia nyelvű zenei munkatárs
1994–1995 • Alternatív Közgazdasági Gimnázium – zenetörténet tanár
1995–1996 • Erkel Ferenc Gimnázium – zenetörténet tanár
1995–2017 • Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola – zenetörténet/zeneirodalom tanár
2001-től • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 2004- től főiskolai adjunktus, 2012-től egyetemi tanársegéd,
2015-től egyetemi adjunktus, 2021-től egyetemi docens – általános zenetörténet

ZENETÖRTÉNETI KUTATÁS
1988-tól • Lajtha László zeneszerzői életművének kutatása, publikálása

ÖNÁLLÓ KÖNYVEK:
2007 • „…magam titkos szobája”. Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai – Hagyományok Háza, 2007
2010 • Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról – Hagyományok Háza, 2010

KÖNYVEK TÁRSSZERZŐKÉNT, SZERKESZTŐKÉNT, KÖZREADÓKÉNT
2005 • Tari Lujza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi-Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Szerkesztette Tari Lujza és Sz. Farkas Márta – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, 2005
2010 • Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Solymosi-Tari Emőke – Hagyományok Háza, 2010
2014 • Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi-Tari Emőke – Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, 2014

MŰJEGYZÉK:
1992 • Lajtha László / László Lajtha 1892-1992. Artisjus, 1992 – műjegyzék, ismertetés a színpadi művekről, magyarul, angolul és franciául
2008 • László Lajtha 1892–1963 – Editio Musica, 2008 – Teljes műjegyzék a művek legfontosabb adataival, diszkográfiával, angolul és magyarul

TANTERV:
2003 • A zenész szakképesítés központi tantárgyi programja a zeneművészeti szakközépiskolák számára
Zenetörténet (zeneirodalom) – Oktatási Minisztérium, ROLA Kft, 2003

KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS:
2012. március 16–tól július 8-áig • Művészetek Palotája – Fejezetek a zeneszerző Lajtha László életéből
2013. január 9-től február 3-áig • Művészetek Palotája – Fejezetek a zeneszerző Lajtha László életéből – kibővített kiállítás
2015. február 16-tól május 31-éig • Hagyományok Háza – A „Nagy Mogul” – Lajtha László az I. világháborúban

TANULMÁNYOK MAGYARUL ÉS ANGOLUL ZENETUDOMÁNYI ÉS ZENEPEDAGÓGIAI SZAKFOLYÓIRATOKBAN, ILLETVE KÖTETBEN, LAJTHA LÁSZLÓRÓL – A TELJESSÉG IGÉNYE
NÉLKÜL:
1993 • „A kék kalap. Az ötlettől az ősbemutatóig.” Magyar Zene 1993/1 (XXXIV. évf. 1. szám, 1993. március), 43–47.
2003 • „A Szeretet és a Szépség szigete”. Adalékok Lajtha László művészetének XVII-XVIII. századi inspirációjához.” Magyar Zene 2003/3 (XLI. évf. 3. szám, 2003. augusztus), 327–336.
2004 • „Lajtha László előadása Mozartról a Nemzeti Zenedében Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából megtartott hangversenyen.” Magyar Zene 2004/1 (XLII. évf. 1. szám, 2004. február), 79–86. (bevezető és közreadás)
2006 • „Bartók […] mindig latinnak nevezett.” Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára.” Parlando XLVIII. évf. 2006/6, 5–13.
2007 • „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – I. rész.” Parlando XLIX. évf. 2007/4, 35–44.
2008 • „Commedia dell’arte és bábjáték. Az »irrealitásélmény « Lajtha Capriccio című balettjében.” Magyar Zene
2008/1 (XLVI. évf. 1. szám, 2008. február), 97–108.
2009 • „Lajtha és a menüett.” Magyar Zene 2009/2 (XLVII. évf. 2. szám, 2009. május), 181–192.
2010 • „Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha.” Magyar Zene 2010/1 (XLVIII. évf. 1. szám, 2010. február), 69–73.
2011 • „László Lajtha, a composer in the time of the dictatorship.” In: Zsuzsa Hantó: Banished families.
Communist repression of „class enemies” in Hungary. Magyar Ház, 2011, 239–245.
2012 • „Motion picture as the »musical play of the future«. Lajtha, Höllering, and Eliot.” Hungarian Review 3/3 (may
2012): 81–93.
2013 • „Arisztofaneszi arcfintor”, avagy „az első pacifista balett”. Lajtha első színpadi műve, a Lysistrata
bemutatásának körülményei és sajtóvisszhangja. In: Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok. Szerkesztette Berlász Melinda és Grabócz Márta. Magyar Tudományos Akadémia, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, L’Harmattan Kiadó, 2013, 323–347.
2014 • „Kitörölhetetlen a lelkemből. - Lajtha László a fronton.” Irodalmi Magazin II. évf. 2014/2. 44–47.
2016 • „Lajtha László Forradalmi szimfóniája.” Magyar Művészet 2016/4 (IV. évf. 4. szám), 97–106.
2017 • „Népdal-dráma az 1950-es évekből. Tamási Áron és Lajtha László Bujdosó lánya.” In: Jégtörő írók. Tamási Áronés Sütő András-emlékkonferencia 2016. szeptember 20. Magyar Művészeti Akadémia, 2017, 41–58.
2019 • „…mint a szél a parazsat”. Lajtha László és 7. szimfóniája. In: 1956 és a zenei élet. Előzmények,
történések, következmények. Szerkesztette Gyarmati György, Péteri Lóránt. Budapest – Pécs: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Kronosz Kiadó, 2019, 219–242.
2020 • „Anyaga magyar, megmunkálása francia…. Lajtha László, Franciaország szerelmese.” Napút 8. Nemzet a muzsikájában, XXII. évf. 8. szám (2020. október), 225–233.
2021 • „…ma grande Amie. Lajtha László és Nadia Boulanger”. Parlando 2021/2.

CIKKEK ÉS TANULMÁNYOK EGYÉB ZENEI TÉMÁKRÓL MAGYARUL, ANGOLUL ÉS FRANCIÁUL – A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL:
1990 • „Változások a hazai Jeunesses Musicales életében. Új vezetőség, új szponzor, új lehetőségek.” Parlando 1990. 1. szám 5–8.
1992 • „Az a szó, hogy – rendületlenül... Gulyás Dénes.” Operaélet 1992. május-június, 4–7.
1994 • „A jó tanár olyan, mint a bábaasszony.” Beszélgetés Rév Líviával. Parlando 1994.
1995 • „Nyakunkon a hurok. Szomorú beszélgetés Lantos Istvánnal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektorával.” Magyar Kultúra 1995/2, 8–9.
1996 • „Erkölcsöt csak példamutatással lehet tanítani. Budapesti beszélgetés Yehudi Menuhinnal.” Parlando 1996. 5-6. szám, 1–5.
1997 • „Koncert gyermekkezekre. Széljegyzetek egy millecentenáriumi antológiához.” Parlando 1997. 3-4. szám, 22–30.
1998 • „Pierre Hantai. Egy magyar származású csembalistasztár Párizsban.” Gramofon III. évf. 4. szám, 12–13.
1999 • „What is the key signature in F sharp minor? (Mi az előjegyzés fisz-mollban?) Angol zenei szaknyelv oktatása a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Fővárosi Pedagógiai Intézet tanártovábbképzésén. Beszélgetés Alföldyné Dobozi Eszterrel és Ittzésné Kövendi Katával.” Parlando 1999. 6. szám 49–57.
2000 • „In the Field of Culture Hungary is a Great Power. An Interview with György Odze and Katalin Bogyay in London.” Hungarian Music Quarterly Vol. XI.Nos. 1–2, 30–34.
2001 • „Csak azt tudjuk eljátszani, amit belül hallunk. Beszélgetés Stuller Gyula hegedűművésszel budapesti kurzusa után.” Parlando 2001. 5. szám, 24–32.
2002 • „Hol vannak a magyarok? ISME-konferencia Bergenben.” Zene Zene Tánc 2002/3 9. évfolyam, 35–36.
2003 • „Azt tanítom, hogyan lehet élvezni a zenélést”. Budapesti beszélgetés Havas Katóval. Parlando 2003. 3. szám, 2–9.
2004 • „Hová lett Bach? Az ISME 26. konferenciája Tenerifén.” Zene Zene Tánc 2004/3 11. évfolyam, 28–29.
2005 • „Szívvel-lélekkel, szeretettel. Interjú Szatmári Lászlóval és Szatmári Lászlóné Lechnitzky Erzsébettel” II/1. rész Parlando 2005. 3. szám, 18–25. oldal
2005 • „Szívvel-lélekkel, szeretettel. Interjú Szatmári Lászlóval és Szatmári Lászlóné Lechnitzky Erzsébettel” II/2. rész Parlando 2005. 4. szám, 23–33. oldal
2007 • „Ötéves a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület” Parlando 2007. 2. szám, 39–42. oldal
2009 • „Kilencéves koromban már lakodalomban muzsikáltam. Utolsó beszélgetés Zerkula János énekesprímással.” Parlando 2009. 1. szám, 36–38.
2010 • „Mi fán terem a zeneiskolai zeneirodalom-oktatás?” Parlando 2010. 3. szám, 1–9.
2011 • Kotta – zene – élmény. In: „Mi ez a gyönyörű?” (Kodály) – zenehallgatóvá nevelés – konferenciakötet 2011. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, 2011, 23–30.
2018 • „Felfedezőúton – Élményközpontú interdiszciplináris művészetpedagógia a Zuglói Zeneházban.” Magyar Tudomány, 179 (2018) 6, 837–842.

KONCERTSZERKESZTŐI, MŰSORVEZETŐI TEVÉKENYSÉG:
1995-től • kortárs zenei koncertek, ifjúsági és családi hangversenyek, összművészeti előadások különböző
helyszíneken: Művészetek Palotája, Zeneakadémia, Pesti Vigadó, Nádor terem, Bartók Béla Emlékház, Óbudai Társaskör, Nemzeti Táncszínház, Zuglói Szent István Zeneház stb.
1997-től • Pastorale komplex művészeti sorozat szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, majd 2016-tól a Pesti Vigadóban (2022-ig már
több mint 250 előadás)
1998 • Kék rapszódia ifjúsági sorozat a Zuglói Szent István Zeneházban
2001–2003 • ifjúsági hangversenysorozatok a Pesti Vigadóban
2002-től • előadások tartása és részvétel nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon
2011 őszétől • Felfedezőúton címmel összművészeti sorozat 10-18 éves zuglói diákoknak, illetve 5-10 éves gyerekeknek (2022-ig már több mint 300 előadás)

EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG:
1982-től • zenei ismeretterjesztő előadások tartása a TIT szervezésében
1987-től • újságírói tevékenység az írott és az elektronikus sajtóban: több száz interjú – pl. Claudio Abbado, Yehudi Menuhin, Sebők György, Schiff András, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Vásáry Tamás stb., kritika és publicisztika az Esti Hírlap, Népszabadság, Vasárnapi Hírek, Muzsika, Operaélet, Hangszer és Zene, Parlando, Metronóm, Iskolakultúra, Gramofon, Hungarian Music Quarterly stb. című lapokban, magyar és angol nyelven, továbbá a rádióban
1989-tól • önálló műsorok a Magyar Rádióban
1988–1989 • a Ritmus c. zenei folyóirat komolyzenei rovatvezetője
1998-tól • tanártovábbképzések tartása Budapesten és vidéken
2001–2010 • az Óbudai Társaskör Mozart-klubjának vezetése Varga Károllyal
2006 • a Kárpát-medencei Bartók-vetélkedő játékvezetése
2007 • a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő játékvezetése
2012 • előadás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskolájában A zene „születése” címmel
2013 • hatrészes zenetörténet előadássorozat a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskolájában Barokk a zenében címmel
2011–2017 • hatéves zenetörténeti sorozat tartása a TIT József Attila Szabadegyetemen Földes Imrével
2014 • A HEMU Conservatoire de Lausanne Projet Mus 10-11, Bartók, Kodály, Lajtha, Farkas et la musique
populaire hongroise elnevezésű pályázati programjának zenetörténész résztvevője – muzsikus résztvevők: a svájci Dohnányi Kvartett és a Muzsikás Együttes
2014-től • a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője A gazdag életút – amelyből a fenti lista csak néhány kiragadott példát sorol – tartalmaz még számos tudományos és ismeretterjesztő zenetörténeti és művészetpedagógiai előadást, rádió- és tévéműsort, CD-k, LP-k kísérőfüzeteit, saját rendezésű, zenei tárgyú kisfilmeket, filmforgatókönyveket, zsűrizést, számtalan szakértői munkát, tudományos konferenciák megszervezését és levezetését, pódiumbeszélgetések vezetését, ünnepi beszédek tartását stb.

Dr. Solymosi-Tari Emőke részére Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete – a zenetudományban végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként – 141/2022. (IV. 28.) határozatával Szent László-díj elismerést adományozott.