Nevezetességek

Budapesti Vásárközpont

A Hungexpo Zrt. Magyarország elismerten elsőszámú kiállításszervező cége.

40 év tapasztalatával 1967 óta a hazai piac vezető szereplője. Sikerének egyedülálló alappillére saját állandó kiállítási területe a Budapesti Vásárközpont. A Hungexpo Zrt. szakkiállítások és vásárok magas színvonalú szervezését végzi belföldön és külföldön. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerével, képviselői hálózatával mind kiállítói, mind szakmai részről arra törekszik, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó kiállítás-szervezőjévé váljon.

Conti-kápolna

A kerület egyik legszebb és legrégibb műemléke a Conti-kápolna a Kápolna utca 3. szám alatt. Az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina építette 1739-1740-ben annak emlékére, hogy családjuk az akkor tomboló kolerajárványtól megmenekült. A kápolna tiszta barokk stílusú, egy homlokzati toronnyal (ún. kaputoronnyal), négyszögletes kősisakkal, a toronysisakon az apostoli kereszttel.

Csősztorony

Az egykori virágzó szőlőkultúrák emlékét őrzi az 1844-ben épült Csősztorony a Harmat utca 41. szám alatt, mely országos védettségű műemlék. Felállítását annak köszönhetjük, hogy a XIX. század első felében gyakran tolvajok károsították a kőbányai szőlőket, s Pest város Magisztrátusa 1843-ban pályázatot írt ki egy csősztorony és egy hozzá tartozó "főcsőszi" épület megtervezésére és felépítésére. A következő évben Zofahl Lőrinc vázlatai alapján Brein Ferenc építőmester hozzá is fogott a kivitelezéshez. A romantikus stílusú, szabadon álló lépcsős építmény magában foglalja az őrházat is.

Domján József emléktáblája

Domján József születésének századik évfordulójára emléktáblát helyeztek el a Harmat u.1-3. szám alatt lévő ház falán. Az eseményen részt vett Révész Máriusz országgyűlési képviselő is.

Határkő

A legrégebbi emléknek az úgynevezett "Határkövet" tartják. 1738-ban állították fel, s a régi Pest határát jelölő kövek közül ez volt a 89. számmal ellátott. Ma, hogy minél jobban látható legyen, eredeti helyétől pár méterre, egy kis mesterséges magaslatra került a Jászberényi és a Pesti út találkozásánál.

Hock János emléktáblája

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében Hock János író, politikus, katolikus lelkész születésének 150. évfordulója tiszteletére emléktáblát leplezett le Verbai Lajos polgármester, dr. Neszteli István jegyző, valamint Győri Dénes, Kovács Róbert és Szász Csaba alpolgármesterek, 2010. február 01-én.

Izraelita temető

A zsidó temetkezési szokásokra jellemző, hogy a sírhelyeket egyszer kell megváltani, a kihantolás nem jöhet szóba. A halottat rövid szertartás után igen gyorsan eltemetik, ennek magyarázata az Izrael földjén tapasztalható meleg időjárás és az ebből következő higiéniás problémák elkerülése.

Népliget

A Népliget egy városi park a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki. A Népligetet, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben annak idején inkább a munkásosztály foglalta el. 112 hektáron terül el, fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal és emlékművekkel.

Szent László templom

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található (Szent László tér). Szines mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban.

Szőlőfürtös feszület

A Kada utca 140/B és Sörgyár utca sarkán látható az a feszület, melyet a kőbányaiak évszázadok óta szőlőfürtös feszületként emlegetnek: terméskőrakaton, alsó részén szögvas hevederekkel megerősített kőből faragott Krisztus-szobor. Karcsú, magas Corpus, kissé S alakban félrehajló, lehanyatló testtartással. Jellegzetessége, hogy Krisztus tenyerében kőből faragott szőlőfürtök vannak. A feszület alsó részén az 1773-as évszám olvasható.

Tűzoltó Múzeum

Magyarországon már a XIX. sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban.

Új köztemető

Budapest legnagyobb, 1886-ban megnyitott temetője az Új köztemető Kőbánya területén található. Az intézmény főépületének terveit Ziegler Győző műépítész készítette, kivitelezése 1903-ban fejeződött be.

Zsinagóga

Bátran elmondhatjuk, hogy a főváros izraelita templomai közül a legszebb" - írta Dausz Gyula a kortársak büszkeségével a Cserkesz utcai zsinagógáról 1913-ban. A Kőbánya múltja és jelene című alapvetés szerzője egy hihetetlen ütemben fejlődő városrész egyik legújabb épületéről vélekedett így.